Archive | A jó filmek

A hét szamuráj

2011. szeptember 11. vasárnapLeave a reply


fekete-fehér, feliratos, japán eastern
160 perc,  1954
rendező: Akira Kurosawa
forgatókönyvíró: Akira Kurosawa, Hideo Oguni, Shinobu Hashimoto
zeneszerző: Fumio Hayasaka
operatőr: Asakazu Nakai
vágó: Akira Kurosawa
szereplő(k): Toshirô Mifune (Kikuchiyo) Takashi Shimura (Kambei Shimada) Yoshio Inaba (Gorobei Katayama) Ko Kimura (Katsuchiro) Keiko Tsushima (Shino)

Egy ismétlődő rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat (roninokat) fogad fel, hogy azok,  mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelőtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyőzniük.  Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott, filozófikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Ádám almái – Adams abler

2011. február 12. szombatLeave a reply

Egy dán remekmű Anders Thomas Jensen fejéből és tollából. A színész csapata már egy jól összeszokott brigád. Több filmében is közösen szerepelnek, tökéletesen alkalmazkodnak Jensen Úr kitalált karakterjeinek megformálásához. Nem csak azért írom ezeket a sorokat, hogy leírjam miről szól a film, hanem érdeklődést próbálnék felkelteni vele, hogy miért érdemes leülni erre a 91 percre. Ami mellesleg pillanatok alatt elillan, mert teljesen leköt az alkotás.

A film egy szkinhedről (neonáciról) Adamról és annak “megvilágosodásáról” szól. Adamot közmunkára ítélik és ezt egy kis falu papja, Ivan mellett kell eltöltenie a templomban és kertjében. Lényegében itt zajlik a a teljes “akció”. Ivannak furcsa életfelfogása van, ez már szinte az első percekben kiderül amit a két ellentét találkozik egymással. A közmunkát úgy képzelnénk el, hogy kemény fizikai munka: utca söprés, fűnyírás, szemétszedés, útépítés stb. Na most Ivan ezt teljesen másképp gondolja. Amikor kikérdezi Adamot, hogy mit akar? Adam egyszerűen blőd módon az mondja: lepényt. Ivannak több sem kell, meglátja benne a tanulás útját és a tisztaságot és a javulást (“gyógyulást”). Persze Adam ezt nem így gondolja, de végül is vállat vonva és elsőre rácsodálkozva indul bele a közösen eltöltött időbe az önmaga szerint is gonosz Hitler imádó. A történethez természetesen hozzátartozik egy pár másik furcsa figura is, akik úgyszintén helyet foglalnak a paplakban. Adamnak velük folyamatos konfliktusa van. Kivel milyen okból.  Amikről elsősorban Adam kemény és gonosz hozzáállása a felelős, de az emberkék furcsa furcsaságából is sok probléma fakad.

Adam feladata: elkészíteni a papkertben növekvő almafának terméséből egy almás lepényt. Minden erre épül és ehhez kapcsolódik. Ivan folyamatosan biztatja a gonosz bőrfejűt, amit Adam egyre kevésbé visel el. Majd többször tettlegességbe fajulnak a “beszélgetések”. Itt jön a filozófiai szál a történetben. Ivan a valóságot teljesen ellentétessen kezeli. Adam ezt meglátta és a célja, hogy rádöbbenjen, hogy nem az a jó amit Ő lát. Ennél sokkal zordabba valóság. Ami valójában igaz: Ivan gyermeke béna, de Ő ezt abszolút nem látja be, sőt mi több még teljesen mást talál ki. A felesége öngyilkos lett, gyerekkorában  apja többször verte.Adma többször úgy elveri Ivant, mint szódás a lovát, de Ő  valami olyasmit mond, hogy elesett és beütötte az orrát. Magának Adamnak is. A film annak ellenére, hogy vígjáték besorolást kapott, véleményem szerint a drámához sokkal közelebb áll. Legalább is ami filozófiai és ironikus részét éri. De ennek ellenér biztosítva van a szórakozás.

Az Ember tragédiája…

Saját értékelés:
Többször nézős film. Művész film kategória. Drámai-vígjáték
10/9