Archive | Japán

Sakura ünnep Japánban

2011. november 18. péntekLeave a reply

A sakura szó a cseresznyefát és annak virágát jelenti, ami Japán nem hivatalos nemzeti virága. Évszázadok óta ünnepként tartják számon, mikor tavasszal elborítja a fákat a hófehér vagy világos rózsaszínű sziromtenger. Japánban több tucat cseresznyefajta van, de a többségük csak pár napig virágzik tavasszal. A japánok sakura időszakát kiemelt eseményként kezelik, ez az ún. hanami. Szótár szerint a hanami annyit tesz, virágnézés, de általában csak a cseresznyére értik. A hanami egyszerű tevékenység: leülünk egy fa alá, és simán csak élvezzük a rengeteg virág látványát, kikapcsolódunk, pihenünk. A facsoport távolról úgy tűnik, mintha csodaszép felhő lenne, de ha egy-egy virágot közelről is megnézünk, annak egyszerű szépsége ugyanúgy megfoghat minket. Még különlegesebb a látvány, ha egy pagoda, templom vagy szentély kertjében vagyunk. Sok helyen kivilágítják éjszaka a fákat, ettől még szebbek lesznek.  A hanami lehet egy séta a parkban, hagyományosan azonban piknik a fák alatt – ilyen összejöveteleket már évszázadok óta tartanak Japánban. Scarpe Adidas NMD Runner A szokás egyébként a Heian-korban (794-1191) honosodott meg az országban. A virágfigyelést, mint egy csomó minden mást is, a japánok a kínaiaktól lesték el. Ott a császári család, a költők, énekesek és más nemesemberek szokása volt összegyűlni a kertben a fák alatt és megünnepelni a virágnyílást. Napjainkban leginkább nyilvános vagy privát kertekben tartják a hanamit, de léteznek különösen népszerű cseresznyevirágzás figyelő pontok is. Ez utóbbiak igen zsúfoltak, a jobb helyeket előre le kell foglalni. Elterjedt gyakorlat, hogy korán reggel kirakják a takarót, esetleg megjelölik a helyet a csoport nevével és a buli kezdő időpontjával. Az is előfordulhat, hogy valaki egész nap ott ül, és türelmesen megvárja, míg a többiek megérkeznek a munkából.  Japánban a legtöbb iskola vagy nyilvános épület kertjében találunk cseresznyefát.

Mivel a tanítási és a költségvetési év is áprilisban kezdődik Hokkaido-n, ezért aztán az első nap az iskolában vagy a munkahelyen legtöbbször egybeesik a virágzás kezdetével. A virágzás időpontját meghatározó legfontosabb tényező a földrajzi elhelyezkedés: az enyhébb éghajlaton természetesen korábban nyílik a cseresznye. A déli fekvésű, szubtropikus szigeten, Okinawán már januárban megkezdődik a virágzás, míg északon, Hokkaidon csak késő májusban. A kettő között a nagyobb városokban, mint Tokió, Kyoto vagy Osaka, általában március végén, április elején. A virágzási idő kezdete évről-évre más lehet, egy-két hét tolódással. Mint már említettem, a virágzás hosszúsága is változó. Az első bimbóktól (kaika) a teljesen kinyílt virágig (mankai) nagyjából egy hét telik el, és egy újabb hét múlva már le is hullnak a szirmok – vége a varázslatnak. A meteorológiai szolgálat külön odafigyel arra, hogy időben figyelmeztesse az embereket a szezon kezdetére. Van az ún. sakura-zensen, ez a virágzásfigyelő mozgalom, ami nyomon követi a történéseket Ilyenkor mindenki rácuppan a tévére-rádióra, nehogy elmulassza a Nagy Eseményt. Míg Kínában a cseresznye a női szépséget, a női princípiumot jelképezte, addig Japánban a természet múlandóságát jelenti, hiszen a virágzás oly rövid idő alatt lezajlik. De a felhőket is szimbolizálhatja, a fák formája miatt. A sakura ezen túlmenően tiszavirág élete, különleges szépsége és gyors halála a halandóságot is megtestesíti, az élet véges voltára emlékezteti az embert. Talán éppen ezért, de rengeteg témát adott a művészeknek is, rengeteg kép, dal, vers született erről, vagy napjainkban manga, anime, film, de még musical előadás is szól róla. A II. világháború idején arra is használták, hogy a japánokat motiválják, sőt manipulálják vele, a hazafiasságukat és a harciasságukat próbálták felpiszkálni.

A pilóták sakurát festettek a gépeikre vagy egy ágacskát tettek bele, mielőtt az öngyilkos akcióra indultak. A cseresznye virága szimbolizálta az élet múlandóságát, és a hulló szirmok jelentik azt az áldozatot, amit a fiatalok hoztak, hogy a császárt szolgálják. A kormány erre rátett még egy lapáttal, és azzal bátorította őket, minden kamikaze lelke reinkarnálódik egy cseresznyevirágban. A leggyakoribb cseresznyefajtát Somei Yoshino-nak hívják, amelynek a virága szinte teljesen fehér, csak a száránál van egy egészen enyhe rózsaszín árnyalata. Nagyjából egy hét alatt elvirágzik, még mielőtt a levelek megjelennének. Gyönyörű látvány, az egész fa olyan mint egy hatalmas hófehér felhő. A nevét egyébként Somei faluról kapta, és a XIX. században kísérletezték ki.

Ezen kívül számos variációt alkottak, mind más színű, más formájú, eltérő lehet a szirmok száma, de van olyan is, amely télen virágzik.

Japán: A karakterek birodalma – kiállítás

2011. november 8. kedd9 hozzászólás

Az elmúlt években világszerte rendkívül népszerűvé vált a japán szubkultúra két eleme, a manga és az anime.  A kiállítás célja a japán képregény és rajzfilm világának minél szélesebb körű bemutatása. A karakterek a japán gyerekek és felnőttek számára a hétköznapi élet részévé váltak: láthatók a buszbérleteken, telefonokon, könyvborítókon, kabalafigurákon.  De vajon milyen karakterek ezek? Miért bukkantak fel, és miért lettek ilyen népszerűek? Milyen hatásuk van a társadalomra? Milyen cégek állnak a háttérben? Ez a kiállítás „a japán ember és a karakterek” témáját feldolgozva ismerteti a népszerű japán karaktereket, a mögöttük rejtőző japán cégeket, arculatukat, és megismerhetjük az általuk képviselt világot. Kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2011.  január 14 – 2011. február 14.  között.  Nyitva minden nap 11:00-19:00 között kedd kivételével.  1051 Budapest, Szent István tér 15.

Az Icukusima szentély

2011. október 18. keddLeave a reply

Mijadzsi mát már az őskor óta tisztelték hegyei, erdői és szép tájai miatt. Ma Japán három legszebb tájának egyike és főleg az Icukusima szentélyről (厳島神社) és a hozzá tartozó, tengervízben álló toriiról híres. A sziget eredeti neve is Icukusima, a Mijadzsima (宮島, szentély-sziget) név később ragadt rá. Úgy tartják, az Icukusima szentélyt 593-ban alapították meg, Szuszanóno Mikoto három leányának a tiszteletére. A szentélyt a természeti csapások sokszor romba döntötték, ma látható formája a 12. századi változatottükrözi. 806-ban a buddhista Kóbódaisi kínai útjáról hazatérve, útban Kiotó felé megpihent a szigeten. Megérezte a kamik jelenlétét és azonnal látta, hogy ez egy szent hely, így a Miszen-hegyen hondót épített. 1146-ban TairanoKijomorit álmában megszólította egy idős szerzetes és azt jósolta neki, hogyha felépíti az Icukusima szentélyt, bizonyosan meg fogja kapni a legmagasabb udvari rangot. TairanoKijomori így is tett, a sinden-dzukuri stílusú szentély elkészültekor pedig szútrákat adományozott neki, amiket ma nemzeti kincsként őriznek. Ugyanekkor földet és művészienkidolgozott fegyvereket is adományozott a szentélynek. A Taira nemzetségen kívül udvari méltóságok is tiszteletüket tették Mijadzsimán, a család kihalása után pedig neves daimjók, többek között Tojotomi Hidejosi is ellátogatott a szentélybe.  Mijadzsi mát már az őskor óta tisztelték hegyei, erdői és szép tájai miatt. Ma Japán három legszebb tájának egyike és főleg az Icukusima szentélyről (厳島神社) és a hozzá tartozó, tengervízben álló toriiról híres. Mijadzsi mát már az őskor óta tisztelték hegyei, erdői és szép tájai miatt. Ma Japán három legszebb tájának egyike és főleg az Icukusima szentélyről (厳島神社) és a hozzá tartozó, tengervízben álló toriiról híres. Nike Free Run Womens Shoes
new balance roma viale dell’aeronautica A sziget eredeti neve is Icukusima, a Mijadzsima (宮島, szentély-sziget) név később ragadt rá. nike tn homme 2017 Úgy tartják, az Icukusima szentélyt 593-ban alapították meg, Szuszanóno Mikoto három leányának a tiszteletére. A szentélyt a természeti csapások sokszor romba döntötték, ma látható formája a 12. századi változatottükrözi. 806-ban a buddhista Kóbódaisi kínai útjáról hazatérve, útban Kiotó felé megpihent a szigeten. buy albion gold Megérezte a kamik jelenlétét és azonnal látta, hogy ez egy szent hely, így a Miszen-hegyen hondót épített. 1146-ban TairanoKijomorit álmában megszólította egy idős szerzetes és azt jósolta neki, hogyha felépíti az Icukusima szentélyt, bizonyosan meg fogja kapni a legmagasabb udvari rangot. adidas riot 5 femme TairanoKijomori így is tett, a sinden-dzukuri stílusú szentély elkészültekor pedig szútrákat adományozott neki, amiket ma nemzeti kincsként őriznek. Canada Goose Expedition Parka Ugyanekkor földet és művészienkidolgozott fegyvereket is adományozott a szentélynek. A Taira nemzetségen kívül udvari méltóságok is tiszteletüket tették Mijadzsimán, a család kihalása után pedig neves daimjók, többek között Tojotomi Hidejosi is ellátogatott a szentélybe. final fantasy 14 gil Mijadzsi mát már az őskor óta tisztelték hegyei, erdői és szép tájai miatt. Ma Japán három legszebb tájának egyike és főleg az Icukusima szentélyről (厳島神社) és a hozzá tartozó, tengervízben álló toriiról híres. New Balance Pas CherMens Air Jordan 6 A sziget eredeti neve is Icukusima, a Mijadzsima (宮島, szentély-sziget) név később ragadt rá. Úgy tartják, az Icukusima szentélyt 593-ban alapították meg, Szuszanóno Mikoto három leányának a tiszteletére. A szentélyt a természeti csapások sokszor romba döntötték, ma látható formája a 12. századi változatottükrözi. 806-ban a buddhista Kóbódaisi kínai útjáról hazatérve, útban Kiotó felé megpihent a szigeten. Megérezte a kamik jelenlétét és azonnal látta, hogy ez egy szent hely, így a Miszen-hegyen hondót épített. 1146-ban TairanoKijomorit álmában megszólította egy idős szerzetes és azt jósolta neki, hogyha felépíti az Icukusima szentélyt, bizonyosan meg fogja kapni a legmagasabb udvari rangot. TairanoKijomori így is tett, a sinden-dzukuri stílusú szentély elkészültekor pedig szútrákat adományozott neki, amiket ma nemzeti kincsként őriznek. Ugyanekkor földet és művészienkidolgozott fegyvereket is adományozott a szentélynek. A Taira nemzetségen kívül udvari méltóságok is tiszteletüket tették Mijadzsimán, a család kihalása után pedig neves daimjók, többek között Tojotomi Hidejosi is ellátogatott a szentélybe. Tojotomi Hidejosi parancsolta meg a Daikjódó (大経堂, a buddhista iratok nagy háza) építését 1587-ben, hogy a csatában elesett katonáknak emléket állítson. Azonban Hidejosi 1598-ban meghalt, így az építkezés abbamaradt. Ötszintes pagodája ma is látható. A tengervízben álló Ótorii az Icukusima szentély legnevezetesebb épülete. A ma látható kapu Rjóbu-torii stílusban épült, aminek jellegzetessége a négy tartópillér. Úgy tartják, ezt a stílust a kapu 1547-es újjáépítésekor alkalmazták először. A ma látható kapu, ami a sorban a nyolcadik, 1875-ben készült el. A kapu 16,8 méter magas és saját tömege tartja meg. A Kamakura-kor végén kezdtek el emberek is lakni a szigeten. Kezdetben csak papok és szerzetesek, később világiak is beköltözhettek. Nők sokáig nem léphettek a szigetre, az időseket pedig elvitték, ha közeledett a haláluk, nehogy beszennyezzék a szent föld tisztaságát. Az edo-kori daimjók támogatták a kereskedelmet és a hajózást a szigeten, így fokozatosan az áthaladó kereskedőhajók pihenőhelyévé vált. Ugyanekkor terjedt el a kabuki, a szumó bírkózás és a szerencsejáték is. 1923-ban a japán kormány egész Mijadzsimát a történelmi jelentőségű és kiemelkedő természeti szépségű területek közé sorolta. 1950-ben létrehozták rajta a Szetonaikai Nemzeti Parkot. 1996-ban a hirosimai Atombomba Dómmal egyidőben az UNESCO a világ örökség részévé nyilvánította. Mijadzsima ma népszerű turistalátványosság. Az Icukusima szentély közelében megszámlálhatatlan ajándékbolt és étterem várja a látogatókat. Az utcákon a szarvasok és a majmok szabadon járnak, mivel az istenek hírvivőinek tartják őket. Ősszel a piros-narancsba boruló lombok látványa is egyedülálló; a momidzsi alakú sütemények pedig a legnépszerűbb ajándékok közé tartoznak.

 

 

A Shinkansen

2011. szeptember 20. kedd1 Comment

Japán gyorsvasút-hálózata az egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb ismertetőjelévé vált a külvilág számára az elmúlt csaknem öt évtizedben. A Shinkansen (新幹線) — a szó jelentése „új fővonal” -, működésének kezdetével az ország gazdasági fejlődésének futurisztikus szimbóluma lett, és a világ vasútjai számára is követendő példává vált.A Shinkansen, napjainkban a legnagyobb forgalmú, és ilymódon a legnyereségesebb gyorsvonathálózat is egyben. Az ún. Tōkaidō vonalat 1964. október 1-jén nyitották meg Tokió és Osaka között (515 km) azzal a céllal, hogy az akkori igényeknek már nem elegendő szállítási kapacitást jelentősen meg tudják növelni. Más részről nagy szerepe volt az 1964-es dátumnak a Tokiói olimpia szempontjából is, hiszen egy úttal a versenyekre érkező rengeteg látogatót is ki tudták szolgálni ezzel az akkor forradalmian újnak számító közlekedési eszközzel. Az azóta igen kiterjedt Shinkansen-vonalakat a JR (Japan Rail ways) üzemelteti, melyek csaknem két és félezer kilométer hosszan szelik át az országot. Jelenleg nyolc fővonalat üzemeltet a Japán Vasúttársaság, melyek két fő ágra, a Tokiótól észak-keletre, és a nyugatra tartó oszthatóak.  Tokiótól Osakáig az elnevezésük Tōkaidō, melyet a JR Central működtet, Osakától Fukuokáig Sanyo, a JR West tulajdonában, ezeken kívül pedig a Tōhoku-vonal, amelyet a JR East üzemeltet. Tokiótól északkeletre öt vonal található, ezeket szintén a JR East működteti. A nyolc vonal tehát: Tōkaidō-Shinkansen (Tokyo-Shin-Osaka) Sanyō-Shinkansen (Shin-Osaka-Hakata) Tōhoku-Shinkansen (Tokyo-Hachinohe) Jōetsu-Shinkansen (Ōmiya–Niigata) Nagano-Shinkansen (Takasaki-Nagano) Kyūshū-Shinkansen (Shin-Yatsushiro-Kagoshima-Chūō) Yamagata-Shinkansen (Mini) (Fukus hima – Shinjō) Akita-Shinkansen (Mini) (Morioka – Akita) A vonalak érintik Honshū és Kyūshū legfontosabb városait, és egészen pontosan 2459 kilométer hosszúak. Mindezek mellett, a közeljövőben tervezett bővítések is jelentősen megnövelik majd a beutazható távolságot, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy Hokkaidō szigetére is elér majd a hálózat, ennek a szakasznak a megnyitását (melynek építése már folyamatban van) a vasúttársaság 2015-re ütemezte be.

A szolgáltatás főbb jellemzői

A Shinkansen vonatokrendkívüli technikaifejlettsége köz ismert, azonban az sem elhanyagolandó tény, hogy az egyik legbiztonságosabb és legkényelmesebb közlekedési esz­köz. Működésének kezdete óta utasai közül egy sem szenvedett halálos balesetet, bár olykor előfordult, hogy néhányan a vonat elé, vagy abból kiugorva vetettek véget saját életüknek. Csodálatra méltó ez az adat, ha hozzávesszük, hogy megnyitásuk óta a vonala­kon közel hétmilliárd utas utazott. A földrengés és tájfun-biztos szerelvények nagyfokú védelmet nyújtanak a természet okozta károk ellen is. A pályák jellemzői közé tartozik, hogy a szerelvények ún. normál nyomközű (1435 mm) síneken futnak, valamint nagyszámú alagúton és viadukton keresztül vezet a szuperexpressz útja. Folyamatos, hegesztett sínt használnak. A pályákat nem használják teher és egyéb személyszállító vonatok, nincsenek útkereszteződések.  Továbbá, a teljes mér­tékben a központból történő forgalomirányításnak köszönhetően nincs szükség jelzőlám­pákra sem a sínek mentén. Alkalmaznak egy ún. jel alapú vonatbefolyásoló-rendszert (ATC), amely kiegészül az automatikus fékrendszerrel is. A vezető feladatköre így a sebességtartására (állóhelyzet, 30, 70, 110, 160, 210 km/órás sebességlépcsőkülönbségek vannak), és a vonat célállomásra juttatására korlátozódik, emellett pedig figyelnie kell akkor, amikor veszélyhelyzet állhat elő. A szerelvények maguk 1964 óta számos típusváltozatot és fejlesztést értek meg, de néhány olyan jellemzőjük, mint a gyorsaság, az áramvonalasság, a nagybefogadóképesség és a kényelem mindig a mérnökök fő szempontjai közé tartozott a járművek megtervezésekor. Áramvonalasságuk, melynek a legújabb vonatokon jellemzője a hosszan elnyúló orr-rész, tompítják az alagutakból kijövő szerelvények utáni hangrobbanást, és csökkentik a belső nyomásváltozást is. A modern vonatok viszonylagos könnyű súlya kíméli a síneket. A vagonok rendkívül komfortosak, (némelyik típus két szintes), mely egyaránt megfelel az üzleti-színvonal sztenderdjeinek, és a gyermekekkel utazó családok igényeinek egyaránt. Három fő vonatnemet lehet meg különböztetni a Shinkansen-hálózatban, ezek a Nozomi, mely a leghamarabb teszi meg az utat, a Hikari, amely meg áll néhány helyen, és a Kodama, amely mindenhol megáll. A Mini-Shinkansen elnevezés egy rövidebb leágazáson közlekedő járatra utal, azonban ez is Shinkansen-színvonalú utazást kínál az utazók­nak. A vonalakon éjfél és hajnali hat óra között nincs forgalom.

Érdekességek

A különböző típusok sebességrekordjai:

Km/óra Vonat Hely­szín Dátum
200 1000-es Shin­kan­sen Kamo­no­miya tesztpálya 1962. októ­ber 31.
256 1000-es Shin­kan­sen Kamo­no­miya tesztpálya 1963. már­cius 30.
286 951-es Shin­kan­sen Sanyō Shin­kan­sen 1972. feb­ruár 24.
319.0 961-es Shin­kan­sen Oyama teszt­pá­lya 1979. decem­ber 7.
325.7 300-as szé­ria, tesztvonat Tōka­idō Shinkansen 1991. feb­ruár 28.
352.0 952/953 Jōetsu Shin­kan­sen 1992. októ­ber 30.
425.0 952/953 Jōetsu Shin­kan­sen 1993. decem­ber 21.
426.6 955 (300X) Tōka­idō Shinkansen 1996. július 11.
443.0 955 (300X) Tōka­idō Shinkansen 1996. július 26.

A jelenlegi abszolút rekordot a JR Maglev MLX01-es gép tartja, amely 581 km/órás sebességet tudott elérni, ennél gyorsabban csak speciális rakéta-meghajtású járművek mentek. A Maglev-szerelvényeknél egyébként mágnes-alapú „lebegtetéses” technológiát alkalmaznak, amely néhány milliméterrel a sínek felett tartja a vonatot. A shinkansen számos rekordot ért el, ezek közé tartozik az 1992-ben elért óránkénti megközelítőleg 23 ezer utas a Tōkaidō-vonalon.

A jövő

Több mint valószínű, hogy a Shinkansen-hálózat, és szerelvényeinek fejlesztése tovább halad a jövőben is.  Emellett pedig, egyre több külföldi ország érdeklődik a Shinkansen-technológia iránt, Taiwanon, Kínában és Angliában már működnek ilyen vonalak, de a közeljövőben tervezik bevezetni a rendszert Brazíliában, az Egyesült Államokban, és 2020 környékén már Vietnamban is.

Karakuri

2011. június 11. szombatLeave a reply

Instant Sushi :-)

2011. március 9. szerda4 hozzászólás


Page 1 of 212»